Egy férfi előzékeny, egy férfi udvarias, egy férfi erős, egy férfi mindent megold, egy férfi céltudatos, egy férfi dönt, egy férfi humoros, egy férfi tudja mit akar, egy férfi nem adja fel, egy férfi a jég hátán is megél… és még ki tudja mennyi és milyen sztereotípiák övezik a „férfi” misztériumot. De vajon a mai kor férfija mennyire képes azonosulni mindezzel? Mennyire írta felül a film- és divatipar által kreált tömény, már-már szirupos instant férfi a valódi, tradicionális értelemben vett férfi viselkedési jegyeket?
A nők évtizedeken át küzdöttek egyenjogúságukért, de nem vagyok meggyőződve, hogy a szüfrazsettek boldogok lennének mozgalmuk eredménye láttán. Most, hogy a feminizmus negyedik hulláma gyűrűzik tova ugyanis több a boldogtalan nő, mint valaha… valahogy elkezdett hiányozni a nők életéből a férfi: az okos, intelligens támasz, aki miközben egyenrangú félként tekint a tenyerén hordoz. A szingliség már nem divat, de a szingli kor maradványait az oltár előtt sem vagyunk képesek feladni. Függetlenség kell, szabadság, mozgástér… miközben párunktól elvárjuk, hogy az alfa hím szerepében domborítson nap, mint nap és a hollywoodi filmek celluloidjaiból gyúrt álomférfi masszát formázzuk bőszen, elfelejtjük levetni a büszkeség és kevélység jelmezét, mert minduntalan ott cseng a fülünkben: elmúltak már az idők amikor a nő a konyhába száműzve élte életét és gyermekei nevelésében teljesedett ki.
Senki nem kérdőjelezi meg a létjogosultságát, ha egy nő éppúgy karriert épít, ám a ranglétrán felfelé vezető úton vívott küzdelmek után jön a neheze: amikor a karrierje csúcsán lévő nő és mérsékelt sikereket elért férfi él egy fedél alatt. Miután az első körös önértékelésbeli akadályokat leküzdve családalapításra szánják magukat mondhatni egyértelmű, hogy a „bevett szokást”, miszerint a nő marad otthon a kicsivel, anyagi megfontolásból váltja fel a kényes a helyzet: a férfi kispapa szerepben tündökölve vezeti a háztartást, büfiztet, pelenkát cserél és takarít, míg párja ismét szelet fog a soronkövetkező előléptetés vitorlájába.
Ideig óráig működik, és bármennyire is meglepő nem a férfi számára lesz elsőként kellemetlen a szerepcsere…. mert amikor a nő hazaér, levenné a nadrágot és oltalmazó férfikart keres, de vajon nem csorbul-e a férfikép, amit az évszázadok óta bevésődött viselkedésformák alapján elvár a társadalom, ha a klasszikus szerepeket újraosztjuk? Vajon tud-e a férfi oltalmazni egy harcias amazont…akar-e? Félreértés ne essék, igenis fontos, hogy egy nő is megvalósítsa önmagát, hogy legyenek céljai, amik túlmutatnak a házimunkán és a gyereknevelésen!
Nyilván nem ennyire sarkalatos a világ és vannak nők, akik nemes egyszerűséggel vállalják, hogy papucsot keresnek, nem egyenrangú partnert: valakit, aki örömmel akasztja szögre heréit az előszobában. De… egy egészséges párkapcsolatban a kifejezetten okos és sikeres nők mellett is intelligens és a határozott jellemű férfi áll. Szóval hölgyeim, néha megéri félretenni a feminista szónoklatokat, persze épp’ elég annyi időre, amíg észrevesszük, amikor belép valaki és felforgatja a keserű anti-férfi hitvilágot, új értelmet adva minden kimondatlan szabálynak: mert egy férfi előzékeny, egy férfi udvarias, egy férfi erős, egy férfi mindent megold, egy férfi céltudatos, egy férfi dönt, egy férfi humoros, egy férfi tudja mit akar, egy férfi nem adja fel, egy férfi a jég hátán is megél… és így tovább 😉
Koós Petra
—
Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért,
plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el,
vagy látogasd meg weboldalunkat:
