Nem leszek álszent, imádom az Ariel friss illatát és a Coccolino Sensitive selymességét ( #nemreklám ). Ugyanakkor az utóbbi időben egyre erőteljesebben megfogalmazódott bennem, hogy nem szabad beérnem, hogy a bőrünk igényei szerint, csupán annak védelmében választok mosóport. Környezetkímélő megoldást kerestem.
Nagyjából egy éve, hátam mögött életem addigi legmeghatározóbb utazásával az ott megélt élmények hatására, szép lassan egyre inkább átértékeltem korábbi életvitelünket. Jó ideje szelektíven gyűjtöttük a hulladékot már ekkor is, de egyik pillanatról a másikra borzasztóan bántotta a szemem, hogy háztartásunk gigászi mennyiségű műanyagszemetet termel. Az életmódváltásunknak legelőször a tusfürdős flakonok estek áldozatul, ezeket relatíve könnyen váltottuk le szappanra. Következő projektként a mosószeres, öblítős műanyagflakonokon volt a sor.
Megfoghattam volna a könnyebbik végét, mosógélről egyszerűen újra mosóporra váltva, de egy ideje már nem csak a műanyag zavar. Kezdett derengeni,
hogy az a sok vegyianyag, amit a mosószerekkel beleengedünk a vízbe – nemes egyszerűséggel – nagyon nem ok…
A mai technikai tudással a környezetre ártalmas adalékok egy része persze elivileg eltávolítható a szennyvízből, de minél kevesebb kerül a csatornákba, annál jobb.
Mosó-masa mosodája
Hogy rögtön egy vallomással indítsak: sokat mosunk. Egy jégkorongozó társ, egy napi kétszer tappancsot mosó kutya és jómagam a rendszertelenül- rendszeres, hangulattól függő táncóra, jóga, esetleg úszás edzésekkel, egy átlagos háztartáshoz képest biztosan jóval több szennyest termelünk…
Szóval heti 2-3 nap biztosan jár a mosógép. Korábban bőszen teregettem, de szintén nagyjából egy éve elegünk lett belőle, hogy amint beállt a rosszidő szárítóállványok között élünk.
Egy szárítógéppel fejeltük meg a mosógépet (szó szerint).
Ruháink élettartama 75-80%-ban a 💦mosási és szárítási szokásainkon múlik.
Forrás: FashionRevolution.org
Ismered mit jelentenek a ruhacímkén látott ikonok?
Túl azon, hogy megnézzük a ruhába varrt kezelési címkét és annak megfelelő fokon, technikával mosunk, szárítunk nagyon nem mindegy, hogy a mosószer mennyire ápolja vagy épp’ roncsolja a textilszálakat. Méginkább égetővé vált, hogy lecseréljem a megszokott szintetitkus mosóporokat.
Elődeink is mostak valahogy…
A jó hír, hogy senki nem várja el tőlünk, hogy a fenntarthatóság jegyében dézsával a hátunkon induljunk a folyóparti köveken súrolni ruháinkat.
Ahogyan a fast fashion-ről írt cikkben is megfogalmaztam: szokásunkká kellene tegyük, hogy mielőtt megvásárlunk egy ruhát megnézzük a címkét és feltesszük a kérdést, ki és hol készítette azt.
Nincs ez másként a háztartásunkban előforduló tisztálkodó és – tisztítószerekkel kapcsolatban sem. A tudatosság első lépése, hogy kérdezünk és megbizonyosodnunk azok összetevőiről és eredetéről.
Milyen mosószerekkel nem károsítjuk sem bőrünket, sem a természetet?
A környezettudatosság kapujában azt gondoltam, mi sem egyszerűbb: elődeink is mostak valahogy, biztosan vannak természetes alternatívák. Ha pedig natúr vagy organikus dolgok után kutat az ember a nagyvárosi dzsungelben a bio áruház tűnik a lehető leghitelesebb beszerzési forrásnak. Naivan hittem, itt bármit is veszek le végül a polcról, bátran homlokomra tűzhetem a tudatos plecsnit. Nos, tévedtem.
Mitől környezetbarát a mosószer?
- nem tartalmaz színezéket
- foszfátmentes
- biológiailag könnyen lebomló
- vegyszermentes, azaz nem tartalmaz semmilyen szintetikusan előállított vegyianyagot
….eddig sima ügy, de itt még jön egy plusz, amit sokan elfelejtenek:
+1 A környezetbarát csomagolás
Merthogy manapság trendi marketingfogás lett a tudatosság és ezzel együtt divatos jelzőket meglovagolva, rengeteg környezetbarát termék került a boltok polcaira. Némelyik minősítések egész sorozatával ejt zavarba: natúr, vegán, organikus, földbarát…
Azt javaslom, a választás szempontjai között elsőként szerepeljen a termék csomagolása.
Ugyanakkor a legtöbb termék környezetre káros eljárással előállított műanyagflakonokban hozzáférhető, amit aztán szemétbe dobunk és – bármilyen jószándékú is a vásárló – évszázadokon keresztül nyögi majd a természet.
Ha az elsődleges szűrőn átment, elkezdhetjük böngészni az összetevőket, analizálni a tartalmat.
Ne feledd a papír, a fém, az üveg újrahasznosítható és utóbbi kettőből ráadásul, azt követően is ugyanolyan minőségű termékek készülhetnek.
Természetes mosószerek
Szódabikarbóna:Természetes fehérítőszer. Talán még emlékszel: nagyanyáink függönyök, törölközők, ágyneműk mosása előtt szódabikarbónás vízzel teli kádban áztatták a textiliákat. Egy öblítés és minden hófehér és fertőtlenített.
Mosószóda: Sokan azt hiszik a mosószóda és a szódabikarbóna egy és ugyanaz. Igaz nagyon hasonlóak – mindkettő szóda – valójában két külön szerről beszélünk. A mosószóda remek zsíroldó és vízlágyító tulajdonságának ( foszfát helyett ) köszönhetően a mosószerekhez adagolva fokozza a tisztítóhatást. Környezetbarát, de nem árt tudni, hogy túl nagy mennyiségben a talaj szikesedését okozza.
Mosódió: Délkelet-Ázsiából származó növény a szappanfa termése. Elég fura kis termény és kissé ecetes az illata. De nem kell tőle félni, a ruhák nem veszik át és a mosószerekkel ellentétben a mosódió még az olyan kényes anyagokat, mint a selyem vagy kasmír is megkíméli, tovább megtartja a színüket. Ráadásul hipoallergén.
💡Tipp: Az egy mosáshoz ajánlott 4-8 diót kis zsákban szokás bedobni a mosógépbe. Mellékelnek is egy erre alkalmas vászonalkalmatosságot, de bármennyire is gondosan csomózza az ember, néha megesik, hogy kioldódik és a mosódió darabkák beköltöznek a ruhák közé. Ugyan nem lesz baja a ruhának, de az élmény hasonló a „papírzsebkendő a mosásban”- esethez, ezért én az utóbbi időben a mosódióból folyékony mosószert főzök.
Lehet kapni folyékony mosódiót a boltban is, de sajnos általában a hagyományos gélmosószerekkel megegyező műanyag flakonban. A termés egyébként is sokkal olcsóbb és otthon gyakorlatilag nulla erőfeszítéssel
1 liter vízben 20 diót felforralni tényleg nem varázslat.
Mosószappan: Az élő vízben teljesen lebomlik. Nem allergizál, mesésen puhává varázsolja a textiliákat, még gyapjú tisztítására is alkalmas. Sokan ódzkodnak tőle, mert nem tudják elképzelni, hogy hogyan használható mosógépben. Pedig nem csak tömbben kapható hanem pehelyként, reszelve és gél formájában is. Utóbbit a mosódiógélnél már leírt okból szintén házilag érdemes elkészíteni:
📖Mosószappan gél recept:
reszelj le egy fél mosószappant, majd egy 5 l-es fazekat tölts meg vízzel. Ebbe tedd a lereszelt szappant és főzd össze, amíg teljesen fel nem oldódik. Hagyd kihűlni és mehet a flakonba, tárolóüvegbe. Mosogatáshoz kicsit hígabban néhány csepp ecettel (a foltmentes szárításért) szintén használható.
Öblítés, a kényes kérdés
Rengetegen panaszkodnak viszkető, égő bőrszárazságra, bőrkiütésre és nem is gondolják, hogy épp kedvenc öblítőjük okozza a bőrirritációt. Sajnos az illatanyagon túl rengeteg olyan egészségtelen és környezetkárosító adalékanyagot tartalmaz, amelyeknek semmi keresnivalója egy háztartásban. Ma már általánosan elterjedt nézet, hogy öblítők használata abszolút nem ajánlott.
Mosószappannal már önmagában igazi klasszikus, kellemes szappanillatú, mosósszódával pedig teljesen semleges, illatmentes lesz ruhánk. Aki mégis hiányolja az intenzív illatanyagot, a boltokban számtalan mosóparfüm kapható, igazán kellemes illatkompozíciók közül válogathatunk. Sajnos mind műanyagüvegcsében –szintén házi, pénztárcabarát alternatívát ajánlok.
Egyszerű öblítő házilag
- egy csésze háztartási ecet,
- egy csésze víz és
- 5-10 csepp illóolaj kell hozzá pl. levendula, citromf
☢ AMIT SEMMIKÉPP NE HASZNÁLJ
Hipó ☠: A legelterjedtebb fehérítő, fertőtlenítő anyag, holott borzasztó veszélyes vegyszer. Roncsolja az anyagot, de a nagyobb baj, hogy szerves anyagokkal való reakciója mérgező vegyületeket eredményez, a természetes vizekbe kerülve pedig rákkeltő szerves klórvegyületté alakul.
Remélem segítségedre volt ez a rövid áttekintés a természetes és környezetkímélkő mosószerekről. Ne feledd „Sharing is caring” 💕
Oszd meg másokkal is, közösen többet tehetünk a változásért!
