Vikit már jó pár éve ismerem, egy főiskolára jártunk, ahol hamar kiderült Viki nagy álma nem a közgazdaságtan… A zene volt az élete már akkor is. Azóta lediplomáztunk, eltelt pár év, majd nemrégiben ismét egyfelé sodort az élet: egy izgalmas szombati napon Singh Vikit a gyönyörű és nem kevésbé tehetséges énekesnőt fotóztuk csapatunkkal. Viki nem változott: ugyanaz a természetes és őszinte energiát sugárzó lány, aki a főiskolán volt… a különbség csak annyi, hogy immár saját dalát játsszák a rádiók. Miközben fotóztunk az idáig vezető útról beszélgettünk.
Hogyan kezdődött? Mikor dőlt el, hogy énekesnő lesz belőled?
Huhh, hol is kezdjem…. Azt hiszem talán 6-7 éves lehettem (1.osztályos voltam) amikor az osztályfőnököm rám bízta a „Kiskarácsony” eléneklését az egész suli előtt az iskolai ünnepségen. Emlékszem abszolút nem izgultam… természetes volt… kicsi koromban még nem ismertem az izgulás fogalmát… csak úgy énekeltem:) Viszont édesanyám annál inkább… majdnem elájult a kis előadásom alatt!!:) Innentől kezdve nem volt kérdéses hogy „Mi leszek, ha nagy leszek”.
Mi volt a következő állomás?
Következő évben elmentünk felvételizni a Magyar Rádió Gyermekkarába, ahová felvételt is nyertem, így a 3. osztályt már a Rádió iskolájában kezdtem. Ezután jött az Opera Gyermek kórusa és a Magnificat kórus. Ezt követően több zeneiskolában megfordultam, kezdetben klasszikus szakon, majd később átigazoltam a Jazz szakra, amit a könnyű zene követett.
Úgy tűnik nyíl egyenes út vezetett a színpadig…
Azért nem egészen… Zenei tanulmányaimat tavaly fejeztem be a Kőbányai Zenei Stúdió Ének szakos hallgatójaként, de csak kisebb-nagyobb kihagyásokkal tudtam elvégezni, mert közben Főiskolára is jártam (először a Modern Üzleti Tudományok főiskolájának kereskedelmi szakán tanultam, majd végül a Zsigmond Király Főiskolán szereztem diplomát…) és persze dolgoznom is kellett mivel 18 éves korom óta igyekszem teljesen önálló lenni, el is költöztem otthonról.
Mi a helyzet ma: teljes állásban Singh Viki az énekesnő lehetsz?
Jelenleg szerencsére csak a zene van az életemben ami azt jelenti, hogy ez az amit a munkámnak mondhatok és nem kell mást csinálnom mellette, de ez sokáig sajnos nem így volt. De mostanra teljes állású énekesnő vagyok. Nemrég értem haza egy luxus hajóról, ahol az egyik zenekarommal dolgoztunk, most ének tanításba kezdtem és mellette folytatom az eddigi munkáimat: vokálozom ismert előadók mögött, kisebb-nagyobb produkciókban, mint pl. X Faktor, Voice… emellett rendezvényeken énekelek különböző zenekarokkal Session énekesként. A jövőben pedig szeretném tovább építgetni szóló karrieremet is nagyobb erőbedobással.
Viki, a fotózás idején még titokban dolgozott első önálló szerzeményén, ami azóta nem csak, hogy megjelent, de többek között a Jazzy Rádió lejátszási listájában is szerepel. Első önálló dalával példaképének Whitney Hustonnak állít emléket.
Talán furcsa kérdés, de mennyire lételemed a reflektor, a középpontban lenni?
Természetesen szeretem ha reflektorok fényében állhatok, de nem vetem meg a háttér munkákat sem, hiszen az alázat tesz valakit igazi zenésszé…
Mennyiben volt a fotózás kihívás: nehezebb volt a kamera előtt, mint a színpadon?
Számomra az éneklés már rutin, így a kamera előtt sokkal inkább zavarba tudok jönni… főleg, hogy míg énekesnőként meg tudom választani azokat a dalokat amiket szívesen énekelek, amik jól állnak nekem vagy amikben meg tudom csillogtatni a szakmai tudásomat, ugyanezt rutintalan „modellként” nem tudom megtenni… abszolút ki vagyok „szolgáltatva” a csapatnak, aki az adott képen dolgozik… De ezt a fotózást nagyon élveztem. Fantasztikus csapat, szakemberek, tehetséges emberek vettek körül és jó érzés volt egy ilyen pozitív energiájú munka részesének lenni! Bár magamhoz képest korán kellett kelnem, hogy időben el tudjuk kezdeni a munkát, mégsem éreztem magam fáradtnak a nap végére, inkább feltöltődtem! A smink, a haj, a ruha, a fotó… mind-mind profi munka eredménye, de egyik sem az én érdemem!
Mire emlékszel legszívesebben a fotózásról?
Erre nehéz lenne válaszolni, mert az első percétől az utolsóig szuper volt… De talán, azt a pillanatot amikor elkezdtünk feloldódni és megteremtődött az az atmoszféra, aminek ezek a csodás képek köszönhetőek. És a 2. összeállítás… nagyon tetszett…. egyszerűen azért, mert elképesztően vagány lett! Hihetetlenül szép volt, igazi királylányos báliruha 🙂
VIKI KEDVENCEI
Kép a fotózásról:
… egy nem beállított, elkapott kép. Épp mondok valamit és kifelé nézek a képből.
Pillanat a fotózásról:
… amikor letéptem magamról a ruhát és közben is készültek képek, főleg azokat szeretem, amikor a földön gubbasztok és úgy tűnik mintha épp készülnék kitörni az újságpapír rengeteg alól.
Szépségtrükk: Hmm 🙂 Az igazság az, hogy soha nem voltam még kozmetikusnál és sosem voltak méregdrága krémjeim… magamnak szedem a szemöldökömet is, a hajamat pedig leggyakrabban anyukám vágja.. Gyerekkorom óta a tradicionális Nivea krémet használom…
Étel: Az édes-csípős ízkombinációt szeretem leginkább. pl. chilis csirke gyümölcságyon, mogyorós-mazsolás rizzsel
Ital: kakaós tej
Zene: Soul, Funky
Állat: Viziló, Golden Retriever, Cavalier King Charles Spániel
Könyv: Eat, pray and Love – Elizabeth Gilbert
—
Interjú // Stylist: Koós Petra
Make up Artist: Nikoletti Sári
Hair stylist: Rácz Böbi
Photo: Karácsonyi Panka Anna
—
Ha tetszett a bejegyzés, köszönjük, ha megosztod másokkal is. További inspirációért,
plusz tartalmakért kövess bennünket Facebook oldalunkon is, melyet ide kattintva érhetsz el.
Ha szeretnéd, hogy profi csapatunk Veled/Rólad is készítsen fotókat, látogasd meg weboldalunkat:
